Jellem: Ő Egy elég komoly, magányos ló. Nem kívánja az emberek, állatok és lovak társaságát, mondhatni elég zárkózott. Nem sokat beszél, ha beszél is akkor tőmondatokban, gyorsan és halkan. Félelmetes a megjelenése, amit természetesen ki is használ. Remekül rejtőzködik nagysága ellenére. Gyorsan és helyesen tanul, mintha egy kiborg vagy egy hibrid lenne. Jobban hallgat mint beszél, nem igazán van sok mondandója senki számára. Nem szeret beszélni magáról, a múltjáról. Ha ezeket emlegetik, akkor elvonul, nem kívánja többet azt a társaságot. Szinte kilép az életéből. Tehát ő egy elkeseredett, szeretetiányos mén, aki csak egy dologra vár....

Előtörténete: A ferequo ménesben született, egyszerű csikóként. Nagyobb volt és erősebb mint a többi, kissé bohókás, ezért nem sok csikó állt az oldalára, nem játszottak vele. Magányosan nőtt fel. Anyja mindíg mellette állt, de apja addig küzdött, hogy nagy és erős legyen, amíg ki nem ölt belőle minden szeretetet. A szíve mélyén még is volt csak egy kis szikra, ami éghető anyagra vágyott, s küzdött az életben maradásért, így minden apró kis jótettet és szeretetet felasznált, amit anyja produkált nála. Amikor önként jelentkezőket kerestek a felderítő szakaszhoz, ő kapott a lehetőségen és csatlakozott. Nem beszélt sok állattal. Viszont munkája nem volt veszélytelen. Egy hullámos, vörös hajú apró kislány ugrált át a réten, mikor meglátta a mént. Persze mereven állt. Még nem került ilyen közel emberhez, mindig is vigyázott rá. De mivel elég kicsit volt, s megérzéseinek köszönhetően szűz, hagyta, hogy megérintse. Az az érzés, melyet magához fogadott akkor, hihetetlen volt számára. Érezte a melegséget, ami újra fellobbantja szíve lángját, s hevesebben égett mint eddig. Egészen estig játszottak, amíg be nem sötétedett. A kislány mikor feleszmélt, már az orráig sem látott, ám egy kis varázslat segítségével -ami egy  lámpás volt- hazasegítette, ám nem merészkedett sokáig. Elbújt a bokros részen, s onnan figyelte a szülők örömét, amikor kislányuk hazaért. Összeszorult a szíve, és a lángja újra összement, mintha csak vizet öntöttek volna rá. Mikor visszatért, mintha semmi sem történt volna, rajta átnéztek. Ekkor nem csak a szíve tört össze benne. Évekig játszódott ez, mikor a kislány... Felnőtt. 17 éves volt, mikor egy nagyobb csetepatéba keveredett, és úgymond.... "Felnőtt". A ménhez a barátját vezette el, aki szemet vetett a hosszú szarvára. A lánynak mikor ezt elmesélte, ő csak örömhírként fogadta, hiszen miért ne lenne arra büszke, ha valamilye egyszarvúszarvból készült volna?  A lány, akit ismert, már nem az a csendes, játékos, ugráló kislány volt, hanem egy érett, gonosz nő. Mivel a munkája folytatódott, visszament... Ám a pár fegyverekkel várta őt. Elmenekült, újabb kaput keresve, de a hajsza még mai napig sem ért véget. A tűz, ami benne égedt talán örökre, de kialudt... Mi lenne képes egy ilyen összetört, kegyetlen sorsú, szívszakasztó történetű mént felmelegíteni újra? Talán semmi... Talán...

Apja, anyja: Sebastian | Pandora 

Párja: -nincs-

Egyéb rokonok: -nincs-

Hang: Kolovratnik Krisztián

Music ~ Assassin's Creed III-Lindsey 

 

Neved: Sissy~Siss