FrissítésSúgó

Urane	2015.01.25. 14:59 -
	BREASEL x INTRIGA x PAVOS nyílt játék

[20-1]

Urane

Előzmény | 2015.01.31. 08:07 - #20

Lassan ránéztt előbb az egyik, majd a másik lóra, akik mindketten őt bánulták. Ezeknek nincs jobb dolguk, mint az én életem történetén szórakozni? Most komolyan, alig ismerem őket, gondolta, és szinte reflexszerűen a szemét kezdte forgatni. Majd végül halk sóhajtás kíséretében belekezedett a magyarázkodásba. Érzelem mentesen adta elő, felszegett fejjjel, mintha büszke volna magára. Persze nem volt, de nem kívánt gyengeséget mutatni a többiek előtt. - Azért lettem ilyen, mert az Alquo ménes nem fogad el senkit, aki más mint ő, csak a tökéletes tisztavérű generációt... Én önként lettem vándor, mert nem találtam értelmét, hogy tovvább gúnyolódjanak rajtam, meg a kinézetemen... Ennnyi bőven elég, zárta le gondolatban, és ennek megeerőssítéseképpen lehajolt legelni, remélte hogy a másik kettő is veszi a lapot. Furcsa volt neki magáról beszélnie. Rég nem kérdezték az életéről, mindig túlságosan el voltak foglalva a népek a külseje kitárgyalásával. Pavos végül megtanulta, hogy jobb az, ha a ló egyedül van, akkor nem árulják el, és nem is közösítheti ki senki.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.30. 21:15 - #19

Igazából nem értettem ennek az egséz beszélgetésnek a lényegét a fűről. Én úgy vagyok vele, hogy van és kész. Mondjuk legalább akadt társaságom. Ez van, ezt kell szeretni. Mondjuk sose képzeltem volna, hogy egy vándor és egy sivequo társaságában fogok beszélni a fűről a síkságon, meg hogy kinek milyen a "vezetősége". Igazából ez az egész kérdezősködés kicsit furcsa volt. Mármint mivel engem még régebben (mikor még nem szárnyaltak rólam pusztai legendák) folyton kérdezgettek magammal kapcsolatban, így én magamnak megfogadtam, hogy mindenkit úgy fogadok el, ahogy, és nem is nagyon kenyerem az ilyen jellegű kérdés. Viszont kicsit érdekelt is, hogy egy ilyen csodaszép kanca hogyan lehet vándor, így még mindig a füvet rágcsálva néztem én is Pavosra.

Chantal

Előzmény | 2015.01.30. 20:49 - #18

Breasel korántsem volt felháborodva. Mindig is mulattatta az ilyesmi, elég jól elszórakozott azon, ha egy ilyen alak került trónra, még ha csak kormányzóként is. Leroy mellett megszokta, hogy minden a területükre érkező illetéktelent alaposan ki kell kérdezni, hisz ha valóban kitaszított, vagy csak egyszerűen úgy dönt, hogy csatlakozik a méneshez, Leroy elé kell vinni, hogy ő feleljen végül a sorsáért. A kalandozó határátlépőket egyébként náluk célszerű megölni, hisz ez nagy elismerés a vezérmén szemében. - Én személy szerint addig örülök, amíg így van. Rettentő finom ez a fű, nálunk sokkal szárazabb, még ilyen időben is - jegyezte meg evés közben, és Pavosra pillantott - Hogy lettél kitaszított? Mármint, az egész történetedet nyilván nem kell előadnod, de a kinézeted vagy a tetteid miatt vagy vándor? - kérdezte kíváncsian a mén, ugyanis furcsán érintették ezek a szavak. Kereste az alkalmat, amikor ilyen erős lovakat doborozhat a méneséhez, másfelől pedig remélte, hogy csatlakozik hozzájuk. Őszintén hitt az egyenlőségben, hogy minden lovat ugyan úgy kellene kezelni, akár szarva, szárnya, pikkelye vagy agancsa van, vagy akár egyik se.

Urane

Előzmény | 2015.01.28. 14:08 - #17

Ahogy hallgatta a történteket egyszerű kivülállóként, meglepték a hírek. Bár jó ideje érkezett a környékre, a hírek álltalában lassan jutottak el hozzá. Ő azt hitte, már régen leváltásra került a kormányzó. Azt is értetlenkedve hallgatta, hogy milyen engedékeny is ez a bizonyos kormányzó. Egyszerű kivülállóként, aki nem tartozik sehova, örülnie kellett volna, hogy ilyen könnyű bemerészkedni erre a paradicsomi legelőre. Csahogy értelmét nem találta. - Én ez nem nagyon értem - vallotta be. - Ha egyszer ő a "főnök" nem lenne szabad engednie, hogy mások pusztítsák a ménese füvét. Mi van ha télen kevés lesz, és azt is vándorok legelik le. Persze politikában nekem szavam nincs, én csak kitaszított vagyok - mondta felszegett fejjel, és félig kitárt, tollas szárnyal, mint aki büszke jelenlegi rangjra, ami így is volt. Nem érdekelte a másik kettő véleménye. Jól megvolt nélküle eddig is, és ezután is meg lesz. Rég nem próbált már más elvárásainak eleget tenni, feltehetőleg nem is sikerült volna neki.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.27. 19:11 - #16

Be kellett valljam, Pavosnak igaza volt. Bár engel alapjában mindenki megbámul, meg nem is vagyok agresszív természetű. Az meg, hogy a "mi" területünkre jöttek, egyáltalán nem zavart. Legalább vannak, akik nem rohannak el rögtön azután, miután megláttak. Én is téptem egy kis füvet, majd felemelt fejjel rágcsáltam el, miközben a többiekre figyeltem. Breasel mondandójára már nagyon kíváncsi voltam, azok után, hogy megemlítette a kormányzómat. Igazából nem tudtam, hogy miért vélekedik így. Nem tudom, a többi ménesnek miért van baja azzal, ha bárki is átmegy a területére. Bár engem az equok úgy nem nagyon szeretnek a területükön, hogy ide születtem. - Nem tudom, miért baj ez. Én örülök, hogy vannak, akik nem hőkölnek hátra, és mennek el, amint meglátnak. Én meg nem foglak titeket elűzni, már csak ezért sem. Másrészt pedig nem hinném hogy annyira könnyen tehetném, és nem is vagyok erőszakos. - Mondtam, majd lehajtottam a fejem, és megint legeltem egy kicsit. Ezért szeretem ezt a helyet. A fű majdnem mindig sok és ízletes. És a bimbózó százszorszépeket is szeretem lelegelni. Mikor meg kinyíltak, nézegetni őket.

Chantal

Előzmény | 2015.01.27. 18:39 - #15

Egyikük sem volt valami bőbeszédű, amire Breasel csak egy hangtalan sóhajjal reagált. Arra számított, hogy aktív beszélgetőtársakra bukkan, de azért őszintén remélte, hogy legalább az egyikük nyelve megered majd, ha oldódik kicsit. Pavos és Intriga. Érdekes nevek. A színes kanca szavai közben lehajolt, hogy tépjen a fűből, hisz az utóíze még ott volt a szájában, és mindenképp arra késztette, hogy többet egyen belőle. A szavai alapján Pavos ésszerűen gondolkozott, Breasel pedig csak bólogatott. - Nem tudom, a kormányzótok - ennél a szónél bocsánatkérően Intriga felé fordult - már megbocsáss, de eléggé öhm.. Nem is tudom, engedékeny? Másfelől azt hiszem, amíg nem zsákmányolok területet meg kancát, nincs is miért kiűzni innen, nem? - pillantott egyikről a másikra, majd újra lehajolt fűért. - Hagy bámuljanak. Egyikünk sem tűnik olyan szerzetnek, akit nem bámultak még meg. Én személy szerint teszek rá. Nézzenek csak, ilyet úgyse látnak majd később - kuncogott szórakozottan.

Urane

Előzmény | 2015.01.26. 16:17 - #14

- Gondolom, elérkeztünk a bemutatkozós részhez - döntötte oldalra a fejét. - Pavos vagyok. Azzal nem pazarolt több szót a bemutatkozásra, félredöntött fejjel nézett a másik kettő szemébe. Nem tartott tőlük, mégis úgy érezte, jobb ha szemmel tartja őket. Hiába tudja már mindkettő neváét, továbbra sem bízott bennük. Nem mintha ez nála túlzott újdonság lett volna. Mikor végre elfordította a fejét, az eget fürkészte. Néhány kósza felhő gyülekezett csak az aljánál, bár a szél eső szagát hozta felé. Ha szerencséje van, fel tud szállni, még mielőtt odaérne a zápor. Amennyiben peches napja van, kénytelen lesz kutyagolni, és kiszolgáltatni magát az Equo ménes földhözragadt tagjainak. Amit pedig nem engedhetett meg magának, már ha meg akarjaőrizni a tekintélyét. - Ne haragudjatok, hogy ilyet mondok, de elég furcsa társaság lehetünk itt, egy Equo furcsa jelekkel, egy Syvequo szárnyakkal, és egy vándor ronda mintákkal... Biztos megbámulnának mnket, ha látnának, azon meg végképp, hogy nem tépjük szét eymást - mondta valamivel kedvesebb hangnemben, bár továbbra is tartózkodóan. De az arcán halvány félmosoly látszott. Talán kezdett belejönni ebbe a "társalgásba".

-Ro-	Előzmény | 2015.01.25. 19:52 - #13

Nem értettem, a kanca miért ment oda a ménhez, bár azt meg kell hagyni, hogy mindketten szárnyasok voltak. Ez biztos olyan tollas dolog. Gondoltam magamban, majd néztem őket. Nem akartam nagyon közelebb menni, ki tudja, mit kezdenének velem együtt. Az eseményeket érdeklődve figyeltem, majd a mén köszöntésére csak bólintottam egyet. "Nah. Legalább mostmár megtudtuk a "partnereink nevét" Gondoltam, miután bemutatkoztak a többiek, majd pár lépéssel közelebb sétáltam hozzájuk. - Intriga. - Mutatkoztam be én is, majd megfigyeltem jobban mindkettőjüket, ha már ilyen közel kerültem hozzájuk. Amint kiderült, Pavos, nagyon szép kanca volt. Örülnék, ha ilyen színeim lehetnének. Különleges jelenség volt, a jó értelemben. A mén pedig igazi férfias, tekintélyt parancsoló jelenség volt. Nem kerülnék vele konfliktusba, az biztos.  Csak én voltam a társaságban ilyen "semmilyen". És az is feltűnt, hogy mindketten nagyobbak nálam.

Chantal

Előzmény | 2015.01.25. 19:09 - #12

Furcsa helyzet volt, arra számított, hogy mindkét kanca tartózkodik majd tőle, ennek ellenére pillanatokon belül elindultak felé. Breasel feje még a fű felett volt, mikor érdeklődve felvonta egy pillanatra a szemöldökét, majd komoly arccal felegyenesedett és a közeledő kancákra sandított. - Üdv a hölgyeknek - köszönt előzékenyen egy halvány mosollyal és egy biccentéssel. Az Equo kancán csak most vette észre, hogy hegek borítják a testét, mégpedig nem valami szépek. Breasel egy pillanatra kizökkent a hideg, elegáns stílusából, és gátlástalanul végigmérte az ismeretlent. Megrökönyödött, hisz most látott ilyet először, aztán eszébe jutott, hogy ezen ő valószínűleg felkapná a vizet, így gyorsan megrázta a nyakát. - Breasel vagyok. És ti? - pillantott először a színes kancára, aki bár maga is kirívó volt, a varratos hölgyemény valahogy jobban vonzotta a tekintetét, még ha nem is feltétlen jó értelemben. Engesztelően a pej kancához fordult, miután a másik bemutatkozott.

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 18:25 - #11

- Ahh... Szóval, érkezett egy újabb hívatlan látogató... Mármint rajtam kívül... - fújt Pavos, és a hangja továbbra sem tükrözött sem kedvességet, sem idegességet. Jobban megnézte az érkezettet és magában megállapította, hogy egy Syvequo ménnel áll szemben. Ami semmi jót nem ígért, bár ezek a számkivetettek álltalában békén hagyták őt. Egyrészt, mert nem tudtak mit kezdeni a feltűnő kinéztetével, másrészt, mert azokkal még a szokásosnál is hűvösebben bánt. De egyenlőre nem tett semmiféle gyanús mozdulatot az újabb ismeretlen, és mégis ki ő, hogy ítélkezzen egy olyan kitaszított felett, mint amilyen ő maga is? Az egyetlen különbség, hogy nekik mindkettőjüknek van egy biztonságos ménese, ami megvédi őket, én pedig minden esetben magamra vagyok utalva, gondolta Pavos "örömtelien". Mivel gondolta, hogy mostmár úgyis ugrott a békés pihenő gondolata, közelebb ment az idegenhez, és félig lebegve félig repülve körbejárta.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.25. 18:16 - #10

- Áhh. Értem... - Nagyon nem tudtam a válszára mit reagálni. Látszott rajta, hogy nem igazán van oda atársaságomért, csak még mindig nem tudtam, miért. Tudtommal eddig nem csináltam semmi bunkót. Beletörődve a sorsomba, megint lehajtottam a fejem, hogy ihassak, ám nemsoká suhogást hallottam a közelből, így kicsit megugorva néztem hátra. Egy szárnyas mént láttam meg, amint stílusosan landol le hozzánk. Ezek után csak az eddigi kancához fordultam. - Úgy látszik. Társaságunk érkezett. - Mondtam, majd megint a ménre pillantottam. Remélem ő már csak nem lesz olyan elutasító. Amúgy meg ,az igazat megvallva. Én vagyok hazai pályán, szóval aki ez lehetene, az én vagyok.

Chantal

Előzmény | 2015.01.25. 17:42 - #9

Ballábbal kelt ma, és semmi kedve sem volt hozzá, hogy találkozzon a többivel, de persze ez elkerülhetetlen volt. Persze egyből ideges is lett, mikor nekiálltak nyaggatni, és nem volt kérdés, hogy rögtön verekedésbe is keveredett. Sikerült elsimítani a dolgokat, így Leroy nem szerzett tudomást semmiről, de nem mintha itt vége lett volna. Tegnap kinézett magának egy helyes kancát, sikerült is valamennyire magához édesgetnie, és úgy döntött, ma is szédíti egy kicsit, csakhogy megmaradjon a vonzalom a párzási időszak kezdetéig is, ám egy pillanatra megtorpant, ugyanis már másik két mén is szemet vetett rá. Ebből persze újabb konfliktus adódott, és ezúttal nem úszta meg, hogy a ménesvezér tegyen rendet. Breasel szerencsére ezekből mindig nyertesen szokott kijönni, de azért egy kis fejmosást kapott csak úgy, a látszat kedvéért. Így talán érthető, hogy mindenkitől távol akart most lenni, legalábbis, ami a ménest illeti. Azt viszont már egyáltalán nem tudta, hogy pontosan milyen úton került ide. Már csak akkor jött rá, hogy az Equóknál van, mikor belépett a határon. Végülis, kit érdekel? Ő Syvequo, megteheti minden utólagos balhé nélkül. Ezek meg nem árthatnak neki: még ha túl sokan is lennének, majd elrepül, és probléma megoldva. A síkság fölé érve két alakot vett észre: az egyikük egy nagyon színes szárnyas volt, a másik pedig fentről egy egyszerű barna kancának tűnt. Breasel vállat vont a levegőben, majd zuhanó repülésbe kezdett, és körülbelül a talajtól tíz méterre irányította magát ismét egyenesbe, és a két kancától nem messze landolt. A fejét felvetve ügetett oda hozzájuk, majd először csak tisztes távolból figyelte, hogy akár ők, akár a ménes többi tagja (ha itt vannak), hogy reagálnak. Persze nem csak állt és nézelődött, úgy tett, mint aki mindig is idejárt volna legelni. Mint kiderült, jó választás lett volna, a fűnek mesés íze volt.

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 16:24 - #8

Nem túl sok érdeklődéssel kezdte tépdesni a füvet, ami meglepően finomnak bizonyult, mármint ahhoz képest, amit álltalában enni szokott. Mégsem veszítette el a fejét, és kezdett zabálni, mint egy őrült. A másik kanca kérdése is meglepte. Megforgatta a szemeit. Na, megint sikerült kifognom egy beszélgetős típust, gondolta Pavos csalódottan. Semmi kedve nem volt beszélgetni valakivel, de hát számított erre, az Equo nép mindig az a barátkozós fajta volt. - Hogy mit keresek itt? Jó kérdés. Nos én arra szárnyalok, amerre a szél visz, előttem nincsenek határok, én vándor vagyok... - összegezte az ittlétét. Bár továbbra is elég távolságtartóan viselkedett, jó szokásához híven. Pavos tovább folytatta a legelészést, bár remélte, hogy a másik ezért nem érdeklődik tovább iránta. Habár, ahogyan addig elnézte, nem igazán lesz ekkora nagy szerencséje. Lemondóan sóhajtott egy nagyot.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.25. 16:14 - #7

Elég hidegen kezelt engem a másik ló. Ehhez nem igazán vagyok hozzászokva. Habár a nap fönt járt, valahogy mégis éreztem a hűvöset a kanca irányából. Nehezen, de tettem egy lépést előre, viszont nem azért, hogy közelebb érjek a másik lóhoz, hanem azért, hogy legalább meleg testemet lehűtsem kicsit a melső lábaimon keresztül, ha már az elmémet nem bírtam lenyugtatni. A hűvös víz puhán simogatta a lábaim, habár a patak elég gyors vizű volt. Nyugalomban kortyoltam még két kortyot, majd ennek rásegítő hatása képpen a hideg végigszánkázott rajtam, minek következtében siekrült egy kicsit kinyitnom a szemem, és felébredni félálmomból, amiben szinte minden nap gyötrődöm. Felnéztem félénken a másik lóra. - Mi szél hozta erre? - Kérdeztem meg, a lábammal pedig bele tapostam a vízve, így a hasam aljára is került egy kis víz. Mindig is imádtam figyelni a halakaat, vagy csak úgy a környezetemben lévő élőlények sokaságát. Valahogy megnyugtató érzés számomra. Habár sajnos most egyet se láttam a környéken.

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 15:55 - #6

Fölnézett a Napra amely körülbelül félúton járt az égen, delelőnél. Ilyenkor nem ajánlatos repülni, mert a Nap szétégeti a pegazus szárnyait. Pavos megrázta zöldes sörényét, majd a másik lór nézett, aki időközben lemerészkedett a patakpartra. Végigmérte, kissé bosszúsan, amiért megzavarták az elmélkedéssben. - Mit szeretne? - kérdezte a másiktól bizonytalaul. Nem értette mit akarhat tőle egy másik ló. Bár amilyen szerencséje van, megint beszélgetni, mint a minap a tóparton. Persze akkor jól be is vállat egy életveszélyesnek ígérkező kalandot. Ezúttal nem lesz ilyen meggondolatlan. És különben is sokkal rosszabb hangulatban volt, mint ezőző napon. Ennek ellenére némileg érdeklődött az ismeretlen iránt, ami nála furcsa volt, hiszen szinte senki iránt nem mutatott érdeklődést. Bár az Equo legalább olyan különös jelenségnek látszott mint ő, Pavos.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.25. 15:44 - #5

Nem igazán tudtam mit tenni, így inkább csak legeltem tovább. Érdekes látvány volt a színes kanca, az biztos. Bár pont én beszélek ilyenekről... Láttam, hogy észrevett, viszont azt is, hogy nincs nagyon kedve velem enyelegni. Ekkor jöttem rá, hogy igazából szomjas vagyok, így megerősítvén magam indultam meg a patak széléhez, kellő távolságra a másik lótól. Nem akartam, hogy baja legyen velem, viszont inni kell. Óvatosan hajoltam le, hogy kortyoljak a vízből, viszont éberen figyeltem a környezetem. A békák rögtön odébb vándoroltak, amint megálltam a víz szélénél. Nem értettem, hogy a lovakon kívül miért kell más élőlényeknek is kerülni a társaságom. Lelombozottan iszogattam, majd fölemeltem a fejem, hogy körbe nézzek. Még mindig nem volt itt senki rajtam, meg a másik lovon kívül, így vettem a bátorságot, és érdeklődően nyihogtam oda neki egy kicsit, hogy észrevegyen. Nem tudtam, ezzel mit fogok elérni, viszont ha ő is elküld, egyel több, vagy kevesebb, nekem nem számít.

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 15:35 - #4

Egy daarabig élvezte a vízet, majd ázott lábakkal kikecmergett a gyors sodrású patakból, és annak túloldala felé vette az irányt. Ugyanakkor a szél egy másik kanca szagát hozta felé. Pavos felkapta a fejét, az orra remegni kezdett, de mikor meglátta a távolban legelésző lovat, némelyest megnyugodott. Csak egy egyszerű Equo tagnak nézte, legalábbis először. Később, mikor jobban megfigyelte, észrevette rajta a különös sebhelyeket, mellyeekkel tele volt az egész ló. Hmmm. Ő vagy alulmaradt egy sündisznóval szembeni küzdelemben, vagy engem ébresztett fel túl korán, töprengett magában, és a feltételezés mosolyt csalt az arcára. Enyhén megrázta a fejét, üstöke a szemébe hullt. Lehajtotta a fejét, és úgy tett, mintha legelne, bár közben az idegent figyelte, és a mellette elterülő víztükröt. A víz felett átttetsző szárnyú szitakötők köröztek, és egy kacsa is rászállt, gonddtalanul úszkált körbe - körbe. Lágy szellő söpört végig a síkság felett, megrezegtetve a kanca tollas szárnyait, és az azok mellett kinőtt pávatollakat. Az idegent figyelte, részben kíváncsian, részben óvatosságból. Nem akart ő különösebben megismerkedni vele, egyszerűen azt kívánta, bárcsak ott maradna, ahol van, é békében hagyná őt, amíg tovább halad dél felé.

-Ro-	Előzmény | 2015.01.25. 15:21 - #3

Ma se nagyon tudtam csinálni semmit. A ménesbeli kapcsolataim sem tágultak, úgyhogy megint egy unalmas, egyedül töltendő napnak nézünk elébe. Miután felébredtem a kedvenc tölgyfám  aljában, lassan feltápászkodtam, majd megrázva magam hagytam el az erdőt, elköszönvén az "otthont" nyújtó növényemtől. Ezek után visszavándoroltam a csoporthoz, és kicsit legelgettem, majd úgy döntöttem, elindulok a Trias síksághoz. Oda úgyis leginkább csoportosan megyünk, így legalább egyedül lehetek kicsit. Patáimmal ritmusosan tapostam a puha talajt, míg el nem értem a kiszemelt helyemhez. Ám nem minden olyan, mint amilyenre számítottam. Először nem tudtam kivenni, mi az az oltári színes valami a forrásnál, ami nem szokott ott lenni. Mikor azonban közelebb értem, megláttam, hogy egy fajtársam tartózkodik a víznél. Nem tudtam, mi lenne rólam a véleménye, általában akihez odamegyek, elhúzódik, így nem merészkedem túlságosan közel hozzá, hanem lassan, a friss füvet legelészve kezdtem közelebb sétálni. Nem akartam senkit se megijeszteni, a fű pedig isteni volt, így összekötöttem a kellemest a hasznossal.

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 15:06 - #2

Pavos régóta nem követett más törvényeket, csak a sajátjait. Így mikor átszárnyalt az Equo ménes területének határa felett, még csak nem is lassított a tempóján. Nem félt, hogy elkergetik. A Trias síkság fölött szárnyalva meglepően vette észre, hogy szinte az egész kihalt. A zsengee zöld fő csábítóan hívogotta ahogyan lengett a friss szélben, és a forrás felszíne is csillogott egy sással benőtt terület mögött. Pavos egyenesen ereszkedni kezdett, majd némi szárnysuhogás kíséretében a földre érkezett. Színpompás szárnyait összezárva közeledett először a forráshoz. Mellette egy béka ugrott a vízbe. A forrást övező növények között sem látott lovakat, de óvatosan közeledett a vízhez, hátha valamelyik földhözragadt Equo meglepetést tudna neki okozni. Végül leért a vízhez, és a partól a vízbe merészkedett, amely alig ért a térdéig. Kartyolt néhányat a vízbből, és eléggé belefeledkezett a gondolataiba, azt sem vette volna észre, ha valaki halkan mögé oson...

Urane

Előzmény | 2015.01.25. 14:59 - #1

BREASEL x INTRIGA x PAVOS nyílt játék

[20-1]