A Nap halv�ny sugarakban sz�ntotta v�gig a s�ks�got, s �thatolt a halv�ny k�d�n, hom�lyosan vil�g�tva meg a t�jat. Harmatcseppek apr� zuhatag�v� v�lt a f�, amerre Separ pat�i elsuhantak. Ideges horkant�s�t p�rafelh� k�vette, de mikor ler�zta nyak�r�l az els� k�sza sz�nyogot, az is semmiv� lett. M�terekkel od�bb, a s�ks�g k�zep�n k�t m�sik l� k�zeledett, s hasonl�an komoly kifejez�ssel vizslatt�k. Mint mindig, most is pontosan voltak mindh�rman.
- Separ - biccentett a sz�rnyas fel� Ichtaca, Bizmat korm�nyz� viszont m�ly meghajl�ssal k�sz�nt�tte az Alqu�k vez�r�t. Separ csak fut�lag pillantott r�, tekintete tov�bbsiklott az egyszarv�ra.
- N�mi... Probl�m�nk ad�dott - mondta, a fogai k�zt sz�rve a szavakat, l�that�an nehez�re esett bevallani, hogy seg�ts�gre lenne sz�ks�ge.
- �gy sejtem, hasonl� sz�nd�kkal jelent�nk itt meg �gy, z�rt k�rben - felelte Ichtaca kortalan, �rzelemmentes kifejez�ssel. Separ lassan b�lintott, majd folytatta. Bizmat csak �rtetlen�l kapkodta ide-oda a fej�t. �gy t�nt, � az egyetlen, aki semmir�l se �rtes�lt, s eddig �gy hitte, minden a legnagyobb rendben.
- Sejtelmem sincs, honnan ker�lhettek el�.
- A jelenl�t�k mindenk�ppen aggaszt�, �s sok�ig nem titkolhatjuk el a t�bbi el�l sem.
- De mi�rt pont most? Ennyi �v ut�n?
- A Szellemek m�ve, mi m�s�rt.
- Nagyap�m l�tta az utols�t... Azt hittem, m�r r�g kihaltak - ford�totta Separ elgondolkozva fej�t az erd� fel�. Ichtaca arc�ra �rtetlen d�bbenet �lt ki.
- Kihaltak? Mir�l besz�lsz? Hogy haltak volna ki? - Separ inger�lten fel�kapta tekintet�t, de hirtelen m�ly leveg�t vett, miel�tt leord�totta volna a m�sik fej�t.
- A Corn�k?
- Corn�k? - k�rdezett vissza elkomorodva Ichtaca, mire Bizmat szem�ben v�gre �rtelem csillant. V�gre megtudta, mir�l van sz�! Sz�lni ugyanis nem mert, hogy egy �rva kukkot sem �rt a t�rsalg�sb�l.
- Micsoda? - n�zett hol az egyik, hol a m�sik m�nre, azok azonban �gyet se vetettek r�. De ez m�r nem lepte meg: � csak egy korm�nyz� volt.
- Tal�n m�s is van? - k�rdezte fesz�lten Separ, izmai megmerevedtek, m�g v�lasz �rkezett.
- Ki�tkozottak - lehelte keser�en Ichtaca, �s elford�totta a tekintet�t. Nem akarta, hogy l�ss�k benne a tehetetlens�get. - Az �reim egyike l�tott egy sz�rke kanc�t, barna jelekkel. - tette m�g hozz� halkan, azt�n feln�zett Separra - Ha a Corn�kkal egyid�ben jelentek meg, annak csak oka lehet. Biztos, hogy l� volt az, �s nem szarvas?
- K�ts�bevonn�d a l�t�somat? - k�rdezte ideges kap�l�s k�s�ret�ben az Alquo vez�r, Ichtaca pedig h�trasunyta a f�leit.
- B�rmi megeshet...
- Milyen igaz. Lehet, hogy a kanc�tokon is csak s�r volt - jegyezte meg cs�p�sen egy fenyeget� l�p�ssel Separ, Ichtaca pedig csak egy b�tor horkant�ssal felelt. Bizmat seg�lyk�r�n h�zta �ssze mag�t, hisz mindketten er�sebbek voltak n�la, felesleges �s �rtelmetlen lett volna belegabalyodni a t�rt�n�sekbe.
- Milyen nevets�gesen festetek �gy - r�zta meg hirtelen a t�rsas�got Leroy k�r�r�mt�l cs�p�g� hangja. Az Alquo �s a Ferequo r�sz�r�l ellens�ges pillant�st kapott viszonz�sul, Bizmat viszont leplezett f�lelemmel figyelte, ahogy �sszeh�zza hatalmas denev�rsz�rnyait �s k�zelebb l�pdel. M�r most akkora volt, mint a m�sik kett�, test�t hatalmas izmok bor�tott�k.
- T�ged nem h�vtunk meg - horkantott Ichtaca komoran, Leroy azonban fel se vette.
- Felesleges, ez a hely semleges, akkor jelenek meg itt, amikor akarok, mellesleg sz�momra is ugyan akkora jog itt lenni, mint sz�motokra - felelte sunyi mosollyal, �s k�z�j�k l�pett, elismer� tekintetet vetve Ichtac�ra �s Separra, majd a korm�nyz�ra n�zett.
- Bizmat - biccentett fennk�lten, Separnak pedig kedve t�madt tiszteletre tan�tani a s�pred�k vez�r�t, de ink�bb t�rt�ztette m�g mag�t.
- Nyilv�n �rtes�lt�l mindenr�l - fogadta el az elker�lhetetlent, miszerint Leroy mindig mindenr�l tud.
- Nyilv�n - b�logatott k�r�rvendve, majd megk�sz�r�lte a tork�t - Rem�lem azt teszitek a Corn�kkal, amit vel�nk is, meg azt�n majd az �tkozottakkal is, mert akkor m�r sokkal t�bben lesz�nk, �n pedig persze, minden el�rvult lelkecsk�t a saj�tom�nak �rzek majd - vetette oda f�lv�llr�l, mik�zben lehajolt, hogy t�pjen a f�b�l.
- A Corn�k �gy is k�l�n nemzets�get alkotnak, az el�tkozottaknak pedig esz�k �g�ban sincs �sszegy�lni... A v�g�n m�g vil�gv�ge lenne - hajolt le gyorsan Ichtaca, szarv�val r�k�nyszer�tve a pimasz fiatalt arra, hogy felegyenesedjen. Leroy s�rtetten pislogott a m�nre, majd Separra pillantott.
- �s hol j�v�k �n a k�pbe?
- Sehol - grimaszolt a m�n, �s derekesan �llta a v�r�s, l�ngol� tekintetet - Mint mondtam, nem h�vtunk meg.
- Ohohohohoho - kacagott halkan Leroy - Olyan nincs. Mostant�l nem hagytok ki semmib�l - vigyorgott mer�szen, majd kih�zta mag�t, �s kit�rta sz�rnyait - A Corn�k nem l�teznek. Nem is fognak, soha t�bb�. Azonban a ki�tkozottak. Bajok lesznek itt, hm hm... Alkut aj�nlok.
- M�g mit nem! - horkantott Separ, �s fenyeget�en Leroy fel� dobbantott. A Syvequ�k vez�r�t l�that�an v�ratlanul �rte a reakci�ja.
- Megl�tjuk, mire mentek n�lk�lem... - sziszegte alattomos hangon, majd �r�lt vigyorral Ichtac�ra n�zett. - Mellesleg Separ minden v�gya, hogy megkaparintsa a Trias-s�ks�got - Ichtaca meglepetten n�zett a v�r�s szemekbe, majd tov�bb siklott tekintete Sep�rra. �ppens�ggel el tudta volna k�pzelni ezt r�la, de nem volt benne biztos, Leroy mennyire szavahihet�. Mindensetre sz�r�san m�regette az Alqu�t, akinek l�tsz�lag esze �g�ban sem volt magyar�zkodni. Leroy ravasz pillant�sokkal m�regette �ket, a majd v�ratlanul megfordult, �s felreppent, de m�g tett egy k�rt felett�k - Tudj�tok j�l, hol tal�ltok. Hamarosan tal�lkozunk, tisztav�r� f�rgek! - ki�ltott fel, majd fekete alakja elt�nt a legalacsonyabb felh�ben.
Ichtaca �s Separ m�g egy ideig farkasszemet n�ztek, majd szinte egyszerre ford�tottak h�tat egym�snak, hogy visszaindulhassanak a ter�leteikre.
Egyed�l Bizmat maradt ott, megad�an fordulva ide-oda. Tennie kellett valamit. M�gpedig min�l gyorsabban...